8. Nagyrét

Nagyrét nyító
Nagyrét

Hamarosan megérkezünk a nagyrétre. Itt kissé kipihenhetjük eddigi fáradalmainkat. Az itt található homoki gyep sajnos csak utánzata a korábbi fajgazdag rétünknek. Sok olyan növényfaj él itt, mely tűri a zavarást: a taposást, túrást, kaparást. Az ilyen területet nevezik degradált homoki gyepnek. A sok farkas kutyatej, a farkasalma, az Amerikából származó őszirózsa fajok jelzik a rét leromlott állapotát. De a figyelmes szem itt is talál kincseket: a sárga homoki pimpó aprócska példányait, a nyáron sárgán virító, mézillatú tejoltó galajt, és egy ritka, védett növényt, az ősszel nyíló homoki kikericset.

Pihenés közben is érdemes figyelni a madarakra: gyakran repül erre az egyik leggyakoribb ragadozó madarunk, az egerészölyv. A közeli odvas nyárfákban zöld küllők laknak, s májustól júliusig gyönyörködhetünk a sárgarigó csodálatos „kell-e dió, fiú?” énekében.

A rét felett szálló szitakötők jelzik a víz közelségét.

A fű között gyakran találkozunk újra a csodáspók példányaival.

Akinek még marad energiája, annak érdemes a rét sarkában lévő korhadó fákat megszemlélni. Kicsit kell csak kutatni, s számos, korhadékban, avarban élő ízeltlábút pillanthat meg az ember. Százlábúk, ezerlábúk, ászkarákok – ezek a szabad szemmel jól megfigyelhető állatok. Ám az ősrovarok közé tartozó fehéres-sárga fonálfarkú ősrovar, vagy a pattogva közlekedő tarka ugrókák megfigyeléséhez éles szem vagy egy jó nagyító szükséges. Aki erre áldoz idejéből, egy új, ismeretlen világ tárulhat fel számára. De itt az ideje indulni, hisz még két érdekes állomás várja a látogatókat.


Sárgarigó

Sárgarigó (Oriolus oriolus) Család: Sárgarigófélék

Sárgarigó tojó

Állományainak zöme ember által alakított élőhelyeken költ. Előszeretettel telepszik meg az alföldi tanyavilág facsoportjaiban, akácligeteiben, gyümölcsös kertjeiben, patak menti erdősávjaiban. Kisebb százalékban hegylábi és síksági tölgyesekben, ártéri erdőkben, nyárfacsoportokban is előfordúl. Kosárszerű fészkének peremét mesterien szövi lombos fák ágvillájába, fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát is. Fészekalja 3-6 darab, piszkosfehér alapon szabályos fekete foltos tojásból áll. A fiókák 14-16 nap kotlási idő után 14-17 napos korukban repülnek ki. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak fiókákat a szülőpár együtt táplálja. Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat is kedveli. Trópusi rokonai között nektárfogyasztók is vannak.

Hangja: rendszerint a szajkóra emlékeztető vísító, rekedt „skrék”, de orrhangúbban és vontatottabban. Éneke gyönyörű, hangos, fuvolázó fütty, „kell-e-dió-fiú” vagy „huncut-a-biró”esetleg „fíjú”, részleteiben eltérhet.

Testhossza 24 cm, szárnyfesztávolsága 44-47 cm, testtömege 56-79 gramm. Röpte gyors és lendületes a lombok között, hosszabb távon, hosszú, enyhe hullámokkal rigóra emlékeztető. Az öreg hím összetéveszthetettlen, élénksárga-fekete szárnyakkal, fekete farokkal és vöröses csőrrel, kantárja és harmadrendű evező tollai feketék. Az öreg tojó és az első nyári hím színe: felülről zöld, alulról piszkosfehér, finom sávozással, kantárja sötétszürke, harmadrendűi és középső farktollai olívzöldek.

Vonuló, április végén érkezik és ősszi vonulását már agusztus elején megkezdi.

Közép és K-Európában élő állomány zöme télen K-Afrikában összpontosul, Kenya, Uganda, Tanzánia és Mozambik területén. Legnagyobb átlagos elmozdulás 102,6 km/nap.

Legidősebb gyűrűs madár: 7 év, 10 hónap, 12 nap.

Eszmei értéke: 25 000. Ft


Homoki kikerics

Homoki kikerics (Colchicum arenarium)

Homokvidékeink ritka hagymás növénye. Ez az ősszel virágzó, kis termetű növény a természetvédelem oltalmát élvezi. Leszedni, tövestől kiásni tilos. Nagy termetű rokonával, a mindenhol gyakori őszi kikericcsel együtt különös életmódot élő növény. Ősz elején virágzik, a rovarok ekkor porozzák be. A növény ezután visszahúzódik a talajba, itt telel át. Tavasszal elsőként 10-15 cm hosszú, tulipánszerű leveleit hajtja, majd júnus közepére a levelek között jelenik meg toktermése, mely az előző év ősze óta a föld alatt fejlődött. Nyáron szétszórja magjait, föld feletti részei elszáradnak, majd ősszel újra látjuk virágait, mindig levél nélkül. Neve, a kikerics szó ótörök eredetű, ezekben a nyelvekben a „kik” kék színt jelent. Ez utal a virágok kékeslila színezetére. A növény rokonával, az őszi kikericcsel egyetemben halálos mérget tartalmaz, a növényevő állatok is elkerülik.

Eszmei értéke: 100 000. Ft


Nevezetes napok:

Június 29. NEMZETKÖZI DUNA-NAP
Szeptember 08. AZ OLVASÁS VILÁGNAPJA – World Reading Day (1965 óta)

Tarts egy alapos testfelület vizsgálatot, ha hazaértél: ha másnak nem is, de egy kullancsnak jó illatú lehetsz a túra végére!

Következő állomás 300 lépésre észak felé haladva található.