1. Mocsárrét

Mocsárrét
Mocsárrét

Megérkezünk a Liget-Erdő –Tanösvény első állomáspontjára, a mocsárrétre.

A mocsárrétek valaha vizes élőhelyek voltak, de az elhalt növényekből keletkező tőzeg, valamint a Duna kiöntésekor lassanként feltöltötte a területet. A vízi növényzetet felváltotta a nedvességkedvelő, de állandó vízborítást nem tűrő növényvilág. Az ember is birtokba vette a kiszáradó mocsárrétet, legeltetésre, vagy kaszálóként használta.

Mára a mocsárrétek igazi kincsként kezelendők. Ahol még megvan, ott szigorúan veszi a természetvédelem, hogyan használják: feltörni – azaz szántóföldi művelésbe vonni – tilos, a kaszálást és a legeltetést is csak módjával lehet rajta végezni.

Nézzük meg, miféle értékeket rejt ez a kis sződligeti mocsárrét!

Mélyebb fekvésű, vizenyősebb részein még megmaradt néhány tő mocsári nőszirom. A fekete nadálytő, melynek gyökerét régen csontok összeforrasztására is használták, sötétebb és világosabb rózsaszín, fehér virágaival pompázik.

A gyepet a finom tapintású réti ecsetpázsit és a  réti perje alkotja.

Májusban gyakran látunk a növények szárán hófehér habpamacsokat. Ezekben fejlődik egy különös rovar, a tajtékos kabóca nimfája. A kis kabócák légzésük során termelt szén-dioxiddal habosítják fel a nőstény által védőburokként növényre tett nyálkás anyagot.

Az út további részében megcsodálhatjuk a hatalmas vénic szilt.


Fekete nadálytő

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Nedves élőhelyeken találkozunk ezzel az érdes levelű, rózsaszín-lila virágú növénnyel. Virágzáskor érdemes megfigyelni az úgynevezett kunkorvirágzatát: a szár vége, ahol a bimbók vannak, bekunkorodik. Alulról felfelé, sorban nyílnak ki virágai. Neve megőrizte a pióca régi hangalakját, a nadályt. A földben függőlegesen álló gyöktörzse a piócához hasonló, hengeres, fekete réteg borítja. Ezt a gyöktörzset gyógynövényként hasznosítják a mai napig is.  Zúzódásokra nagyon jó hatású. Az ókortól kezdve csontok összeforrasztására is használták péppé főzött gyöktörzsét. Levelét főzelékként fogyasztották, és fontos takarmánynövény is volt.

Ritkán előfordul fehér virágú színváltozata is, többek között itt a sződligeti mocsárréten is gyönyörködhetünk benne.


Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis)
Család: Poszátafélék.

Berki tücsökmadár

Patakok, folyók menti, sűrű cserjeszintű ligeterdőket, fűz-, és égerlápok jellemző madara. A tojó fészkét sűrű csalánosokba, indák közé, talajhoz közel építi. A 4-5 tojáson a pár

felváltva, 13-15 napig kotlik, kirepülési idő 11-13 nap. Fészekaljak száma egy. A fiókák etetésében a hím is részt vesz. Tápláléka apró rovarokból, pókokból áll.

Territóriumtartó faj, a hím jellegzetes, kéttagú „pirregésével” jelzi a területét.

Meglehetősen nagy, sötét színű, nyúlánk poszátaféle széles, lekerekített farokkal.

Testhossza 14,5-16 cm, szárnyfesztávolsága 19-22 cm, testtömege 19-22 gramm. Széles fehér szegésű alsó farkfedői hosszabbak, mint a szélső faroktollak. Felső oldala egyszínű sötét szürkésbarna. Alsóteste világos, piszkosfehér, torkán és begyén jellegzetes csíkozással. Csőre meglehetősen sötét, lába rózsaszín. Ivar és korcsoportjai terepen nem, csak kézben különböztethetők meg.

Hosszútávú vonuló, telelő területe Afrikában, Malawi déli részétől Dél-Afrikáig terjed.Az első példányok már április végén visszaérkeznek Magyarországra, őszi vonulásuk a már július végén elkezdődhet. Vonulás közbeni legnagyobb átlagos elmozdulása 55,4 km/nap.

Legidősebb gyűrűs madár: 6 év, 9 hónap, 21 nap.

Eszmei értéke: 50000. Ft.


Lápipóc

Lápi póc (Umbra krameri) Család: Pócfélék.

A lápi póc a hűvös, tiszta vizű mocsarakban, tőzeggödrökben, lápokon, növényzettel sűrűn benőtt alföldi tavakban fordul elő, kifejezetten kedveli a mocsarakban húzódó, keskeny csatornák növényzettel borított oldalát. Ívási időszaka április-májusban van. Az ivarérett példányok színezete élénkebbé válik, a párosan ívó halak az előre kialakított fészekbe 12-18 C° vízhőmérsékletnél 5-8 szemenként mintegy 100-200 db 2 mm átmérőjű ikrát raknak le. Az ikrás a fészket egészen a lárvák kikeléséig őrzi. Az ikra keléséhez 22 C°-on 7 nap, 12-16 C°-on 10 nap szükséges. A kikelő lárvák 5-6 mm hosszúak. A teljesen kifejlődött úszókkal rendelkező ivadék 4-5 hetes és 14 mm hosszúságú. Rövid életű és gyors fejlődésű halfaj. Első életévében testhossza elérheti a 4-5 centiméteres hosszúságot. Az ivarérettséget korán már kétéves korában eléri. Harmadik életévében a legfeljebb tíz cm-s maximális hosszúságra is megnőhet, de négy évnél tovább nem él.

       Ragadozóhal, a fiatalabbak zooplanktonnal, az idősebbek férgekkel, bolharákokkal, rovarlárvákkal, illetve alkalomszerűen apró halivadékokkal táplálkoznak.

       Kistermetű hal, teste kismértékben nyújtott, enyhén zömök, oldalról lapított. Feje közepes méretű, orra rövid. Szája félig felső állású, a szájhasíték enyhén felfelé irányul.A fogazata apró fogacskákból álló kefefogazat. Hátúszója a test hátsó részén helyezkedik el, alatta található a has és az alsó (farok alatti, anális) úszó, a farokúszója a hazai fajok többségétől eltérően szabályosan lekerekített. A hátúszót 3-4 kemény és 12-13 lágy sugár alkotja, a sugarak hossza hátrafelé haladva nem csökken. A kemény és lágy sugarak száma a mellúszóban 1 és 1-2, a hasúszóban 1 és 5, az alsó úszóban 2 és 5-6. A farokúszót 16 lágy sugár alkotja.Kerek simaszélű pikkelyei nagyok, melyek a fejtetőre, az arctájékra és a kopoltyúfedőre is kiterjednek. Oldalvonala nincs, de helyén világosabb, aranyszínű sáv húzódik, mely mentén a pikkelyek száma 30-35. Testének alapszíne vörösesbarna, a fejen és a testen szabálytalanul elszórt fekete foltokkal. Alsó állkapcsa és úszói világosabbak, a hátúszó és a farokúszó tövén sötét foltsor húzódik. Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke: 100000. Ft


Nevezetes napok:
Február 1.     CIVILEK NAPJA / A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA
Február 2.    VIZES ÉLŐHELYEK VILÁGNAPJA (1979 óta)


A tanösvény bejárása során csak azt vidd haza, amit hoztál, de azt hiánytalanul!

Következő állomás dél felé tovább haladva 84 lépésre baloldalon található.