7. Teknősles

Teknősles nyító
Teknősles

Újra sűrűségben vezet az utunk. Az erdőt leginkább akác alkotja. Az ösvényt veresgyűrű som, a kertekből jól ismert fagyal, és egy ritkábban előforduló cserje, a varjútövisbenge szegélyezi. Őszre mindhárom cserjefaj kékes-feketés termést érlel. Egyik sem ehető, ám a varjútövis termése különös tulajdonsággal bír. Korábbi évszázadokban termését bőr- és gyapjúfestésre használták. Éretlen, zöld termésével a szűcsök sárgára festették a bőrt. Az érett kék bogyó pedig évszázadokig adta a nedvzöld festéket a kelmefestőknek.

Egy kis tisztás mellett haladunk tovább. Egy percre érdemes megállni, és megfigyelni az itt álló kocsányos tölgyet.

Az útelágazásnál balra fordulunk. A rengeteg szúnyog már jelzi számunkra, hogy vizes élőhelyhez közeledünk. Hamarosan felbukkan a vízi növényzettel borított kis tó. Olyan hangulat uralkodik itt, mintha őserdőben járnánk. De krokodilok helyett békák emelik ki fejüket a víz alól. Ahol szabad vízfelületet találunk, ott molnárpoloskák futkároznak a víz színén. A vízben szitakötők lárváit, hátonúszó poloskák, kérészlárvák, szúnyoglárvák sokaságát figyelhetjük meg.

Csodálatos látványt nyújtanak a bedőlt fákon növekedő égerek és mocsári gólyahírek. Ebből is látszik, hogy a növények minden egyes helyet benépesítenek a földön.

A part menti sávban vízkedvelő növények: vízi peszérce, sás fajok élnek, a nád kis foltokat alkot.

Ha óvatosan csendben közelitjük meg a kis kerítést a vízbe dőlt fákon tavasztól-őszig napozó mocsári teknősöket látunk.

Hiába izgalmas a kistó környéke, sokáig csak akkor tudunk itt vizsgálódni, ha a szúnyogok ellen alaposan felkészülünk.

Ha már megfáradtunk a természetbúvárkodásban, térjünk vissza az ösvényre, és induljunk balra, tovább az erdei úton.


Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

Nedves, mocsaras területeken találjuk ezt a tavasszal nyíló, sárga virágú növényt. Virága öt nagy sziromlevélből áll, levele kerekded, vese formájú. Élőhelye, levélalakja, virágzási ideje különbözteti meg rokonaitól, a boglárkáktól, mellyel sokszor összetévesztik ezt a növényt. Neve a nyelvújítás korában keletkezett, jelzi, hogy virágzásakor érkeznek vissza hozzánk a gólyák, s a gólyahíres nedves réteken, mocsarakban keresik táplálékukat.


ökörszem
ökörszem 2

Ökörszem (Troglodytes troglodytes) Család: Ökörszemfélék

Erdők sűrű aljnövényzetű részein, elgazodosott tisztásain, ill. cserjésekben, buja patakpartokon, kertek sűrűjében évente kétszer költ. A hím növényi részekből több ovális gömb vagy zárt fészket készít, amiből a tojó kiválaszt egyet. A költési időszak áprilistól-júliusig tart, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyen 14-16 napig kotlik. A fiókák még 15-19 napig tartózkodnak a fészekben. A fészekparazita kakukk elég gyakran megtiszteli a tojásának kikeltésével. Rovarokkal, pókokkal, bábokkal és petékkel táplálkozik, melyet rőzserakások, gyökerek közt keresgél.

Hangja: izgatott állapotban kemény „cserrrrr” hangon cserreg vagy egytagú csettegést „csett” hallat, néha hosszasan, ezeket váltogatva szóllal meg. Éneke termetéhez képest meglepően erős, kissé a kanáriéra emlékeztető, fémesen csengő, magas hangok és trillák keveréke, pl”zitrivi-szi-szvi-szvi-szvi-szvi-szvi zivüszu zü-zü-zü-zü szi-zirrrrr szvi-szvi-szvi sziju-zerrrr szivi” Rendszerint takarásban énekel.

Harmadik legkisebb madarunk, testhossza 9-10,5 cm, szárnyfesztávolsága 13-17 cm, súlya 7-12 gramm. Apró termetét még jobban hangsúlyozza rövid farka, amelyet legtöbbször felcsapva tartés rövidnyaka; olyan, mint egy tollgombóc. Felül vörösesbarna, alul barnásfehér, finom, sötét, hullámos keresztsávokkal. Csőre elég hosszú, hegyes és kissé lehajló. A nemek és a korok külsőre hasonlóak.

Részleges vonuló. A Kárpát-medencében az őszi vonulás szeptember közepén kezdődik.

Telelőterülete Franciaország, É-Olaszország és a dalmát tengerpart. Legnagyobb átlagos elmozdulás 31,3 km/nap.

Legidősebb gyűrűs madár: 6 év, 9 hónap.

Eszmei értéke: 25 000.Ft


Mocsári teknős (Emys orbicularis) Család: Mocsáriteknős-félék

Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él meg. Európában ez a legészakibb, nagy területen elterjedt teknősfaj; a teknősök egyetlen, a Kárpát-medencében is honos faja. Májusban párzik; a nőstény június-július elején rakja le 4–5 cm hosszú, 7–8 cm átmérőjű tojásait a homokos parton ásott, 8–10 cm mély gödörbe. A fiatalok szeptember elején, vagy (ha a nyár nem volt elég meleg) a következő tavasszal kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé.

Tápláléka vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket is fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel.

Teste zömök, hátpáncélja jobbára ovális, hátrafelé kiszélesedő és enyhén domború. Általában páncél hossza nem haladja meg a 20 cm-t. A mocsári teknős színe széles skálán mozog. A hátpáncél, a fej és a végtagok színe jobbára zöldes árnyalatú, de nem ritka a sötétbarna vagy majdnem fekete sem, mely fehéres vagy sárgás pettyekkel vagy csíkokkal tarkított. A haspáncél világos- vagy barnássárga, mely általában sötétbarnával foltozott, illetve esetenként a pajzsok feketén szegettek. A haspáncél a hímeknél enyhén homorú és kissé barázdált, míg a nőstényeknél lapos. A hímek írisze a narancsszínűtől a vörhenyes- barnáig változik, míg a nőstényeké sárga vagy fehéres. Magyarországon fokozottan védett.

Eszmei értéke: 50 000. Ft


Nevezetes napok:

Június 05. KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP – World Environment Day (1972 óta)
Június 08. ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA – World Oceans Day (1992/2008)

Ha kedvenc kutyáddal sétálsz erre, kérlek, pórázon vezesd! Több kárt tud okozni, mint gondolnád!

Következő állomás 330 lépésre nyugat felé haladva található.