3. Akácos

A széles úton tovább haladva erdőbe érünk.

Az erdő szegélyében tömegesen fordul elő a nagy csalán, a zamatos turbolya, a vérehulló fecskefű. A cserjeszintet leginkább a fekete bodza alkotja. Aki kissé már jártas a növények világában, ezekből is tudja, hogy a fehér akác alkotta erdőben jár. Az akác- mint minden pillangós virágú növény- gyökerein nitrogéngyűjtő gümők találhatók. Az ezekben élő baktériumok a talajt feldúsítják nitrogénnel.

Ez a tápanyag egy bizonyos mennyiségig kedvező a növények számára, de itt már olyannyira feldúsul, hogy csak a felsorolt növényfajok tudják elviselni. Ez az oka annak, hogy az akácerdő növényvilága olyan szegényes.

Az erdőt azonban nemcsak az akác alkotja. Találunk itt zöld juhart, fehér nyárt, nyugati ostorfát, törékeny füzet. Ritkábban mezei szil is előfordul. A cserjék közül egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, fákra felfutó komló is él itt.

Amit most látunk, az csak a jelen. De akár a múltba, akár a jövőbe akarunk pillantani, a kép szinte ugyanaz: szilfák, kocsányos tölgyek és fehér fűz alkotta keményfás ligeterdő.

Ugyanis ezek az őshonos fafajok alkották az erdőt a múltban, az akác betelepítéséig. Az akác viszont rendkívül agresszíven terjed, kiszorítja hazai honos fáinkat eredeti élőhelyükről. Ezt a természetvédelem, sőt, az erdőgazdálkodók is felismerték. Védett területen, így itt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a jövőben az akác és a másik, szintén Amerikából származó fa, a zöld juhar visszaszorítása, és az eredeti fajok visszatelepítése a cél.

Nem kell hozzá éles szem, sőt, még az útról sem kell letérni ahhoz, hogy észrevegyük: már dolgoznak az akác visszaszorításán. Sajnos nem szakemberek, hanem hétköznapi fatolvajok, akik térdmagasságú csonkot visszahagyva vágják ki, majd hordják el az ingyen tüzelőt.

S nemcsak visznek, hoznak is. Szétesett kanapé, autógumi és társai tarkítják az akácos egyhangúságát. A sződligetiek több alkalommal tisztították már meg a környéket az illegálisan lerakott hulladéktól, de sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a szemét, bizony, újratermelődik…

Fekete bodza (Sambucus nigra)

Ezt a sokoldalúan felhasználható cserjét szinte mindenki ismeri. Nitrogénben dús talajokon burjánzik, így leginkább akácos erdőkben találjuk. Májusban nyíló illatos virágzatából, a „bodzatányérból” készül a bodzaszörp, a bodzalepény és a bodzafánk. Augusztusban is érdemes felkeresni ezt a cserjét, mert érett lila terméséből különleges lekvár, sőt ételízesítő is készíthető. Virága fontos gyógynövényünk. Lázcsillapításra, meghűléses betegségekre jó hatással van a bodzavirág tea. Fája, ága belül puha vagy üreges. Régen gyermekjátékokat: a fiúk bodzapuskát, a lányok gyöngyöt készítettek belőle. Virága és fekete termése főzve ehető, nyersen a termése és legfőképp a benne lévő mag mérgező. A levelek, az éretlen bogyók, a friss kéreg szintén mérgező, görcsöket, hányingert okozhat.

Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)
Család: Egérfélék

Sokféle mérsékelt övi élőhelyen megtalálható. Az erdős területektől, mezőgazdasági területeken át a nyílt parlagterületig, valamint tóparti, illetve nedves, mocsaras élőhelyeken is előfordul. Földalatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. A földalatti üregekben általában több állat él. Utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra. Évente rendszerint 5 almot nevel. A nőstény 21-28 napos vemhesség után általában 6 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon születnek. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el. Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Teste 8–11 cm, farokhossz 7-11,5 cm, testtömege 15-35 g. Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Teste hosszúkás, szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak, mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog.

Magyarországon nem védett.

Fülemüle (Luscinia megarhynchos)
Család: Rigófélék

Dús aljnövényzetű erdőkben és ligetekben, sokszor víz közelében, de szárazabb cserjésekben is költ; néha kertekben és gyümölcsösökben is fészkel. Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. Fészeklakó fiókái 13-14 nap múlva repülnek ki. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik.

Territóriumtartó faj. Az első hím fülemülék április közepén érkeznek hazánkba, és azonnal territórium-foglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát. Éjszaka is szól. Hívóhangja kissé emelkedő, hangos „fity” fütty és mély kerregégés „kerrr”. Éneke hangos, dallamos, igen változatos, visszonylag rövid (2-4 mp-es) strófákkal, közben gyakran ugyanolyan rövid szünetekkel; csatogásába trillákat és tiszta füttyöket is sző; fontos ismertetője, hogy legtöbbször emelkedő füttysorral kezdődik,  „tyú tyú tyú tyú tyú tyí tyí”

Testhossza 16 cm, a szárnyfesztávolsága 23–26 cm, testtömege 17–24 gramm. Felül barna, rozsdavörös farokkal és farkcsíkkal, alul szürkéssárgával árnyalt fehéres, a torok világosabb. Feltűnően nagy, fekete szemét gyenge, fehéres szemgyűrű emeli ki.

Nagyon hasonlít a nagy fülemülére (Luscinia luscinia). Terepen nagyon nehéz őket elkülöníteni, de a fülemüle hátoldala és főleg a farok vörösebbárnyalatú, a torok alsó részén és a mellen nincs sötét csíkozás.

Hosszú távú, széles sávban vonuló faj, ősszi vonulás már július végén megkezdődik.

Telelőterületük a Szaharától délre az esőerdők övéig, keleten Ugandáig, a Száhel-övezetbe

esik. A keleti állomány afrikai telelőhelye Etiópia, Kenya és Tanzánia területe. Telelőhelyén is territóriumot tart. Vonulás közbeni legnagyobb átlagos elmozdulása 130,4 km/nap

Legidősebb gyűrűs madár. 8 év, 4 nap.

Eszmei értéke: 25000 Ft

Nevezetes napok:

Március 20.     HAZAI HALAK NAPJA (2017 óta)
Március 21.     AZ ERDŐK VILÁGNAPJA (2013 óta) – International Day of Forests
Március 22.     A VÍZ VILÁGNAPJA – (1993 óta)