6. Feketefenyves

A tanösvény feketefenyvese nem alkot nagy kiterjedésű erdőséget. Tulajdonképp a nagyrét sarkában álló néhány feketefenyő az, amely híven mutatja be a fafaj jellemző tulajdonságait.

A feketefenyő nem őshonos Magyarországon, Délnyugat-Európából hozták be hazánkba. Általában olyan helyekre telepítették, ahol a talaj önmagában nem volt alkalmas arra, hogy erdő növekedhessen rajta. Ez még abban az időszakban volt, mikor a kopár hegyoldalakat, vagy akár az Alföld vidékét be akarták erdősíteni. Mára viszont a védett területekről egyre inkább kiszorítják azokat a fafajokat, melyek nem őshonosak Magyarországon.

Ám ez a néhány feketefenyő itt senkit sem zavar, sőt, színesíti a terület növényvilágát. Az öreg fenyők otthont adnak számos madárfajnak, a harkályok még odút is ácsolnak egy-egy korhadó fenyő belsejében.

Tobozaiban rejlő magok táplálékul szolgálnak nemcsak a mókusoknak, hanem a harkályoknak is.

Figyeljük meg a lehullott tobozokat! Ha a fenyő alatt nagy kupacban találunk rostosra csipkedett pikkelyű tobozokat, ez a jel arra utal, hogy a közelben harkályodú található.

Ha viszont külön látjuk a toboztengelyeket és a tobozpikkelyeket szétszórva, szinte biztosak lehetünk abban, hogy mókusok laknak a környéken.

Azokból a magokból, melyet nem fogyasztottak el az állatok, nagy eséllyel lesz fa. Érdemes megfigyelni, hogy az öreg fákhoz képest hol találunk fiatal fenyőket. Azt vesszük észre, hogy a kis fenyők mind a napfényes réten növekednek, a környező fák árnyékában pedig nem találunk egyet sem! Ez azt jelzi számunkra, hogy a feketefenyő igencsak fényigényes fafaj.

A folyamatosan lehulló tűlevelek vastag avarszőnyeget képeznek a fák alatt. Az avar fokozatosan elbomlik, humusszá alakul – ugyanúgy, mint a lomberdőkben. Csakhogy a fenyőhumusz erősen savas kémhatású, s ezt csak kevés növényfaj viseli el. Ezért van a fenyvesekben olyan gyér aljnövényzet.

     A mi kis fenyvesünk körül szép nagy foltban májusi gyöngyvirág él.


Májusi gyöngyvirág

Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Széles levelű, fehér, illatos virágú, fürtös virágzatú erdei növény. Nevét onnan kapta, hogy virágzáskor mintha zöld szálon fehér gyöngyök lennének lazán felfűzve. Május elején már nyílik, így anyák napjának kedves ajándéka. Vékony gyöktörzsével a talajban növekszik és szaporodik. Nyáron a virágok vörös bogyóterméssé válnak. A madarak ezt lecsipkedik, majd emésztetlenül kiürítik. Az így „elvetett” gyöngyvirágmagból a következő évben új növény lesz. A gyógyszeriparban szívgyógyszerek alapanyagát vonják ki a gyöngyvirágból. Ám vigázni kell vele, mert az egész növény súlyos mérget tartalmaz, megenni, kóstolgatni tilos! A néphit szerint ha a lány arcát harmatos gyöngyvirággal keni be, arca üde lesz, és szeme egészséges marad.


Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Család: Harkályfélék

Magyarországon rendszeres fészkelő. Mindenféle erdőtípusban megél, különösen szereti a lucos és erdei fenyveseket, de a nagyobb parkokban és kertekben is megtaláljuk. Saját maga által vájt, szűk (5×6 cm) bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyeken 14-16 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről és alóla is összeszedi a bogarakat, rovarokat, de gyümölcsöket is megeszi. Téli táplálékát fenyőmagvak alkotják, de a madáretetőkön is előfordul.

Hangja: rövid éles „csikk!” kiáltás, amelyet néha sorozatban ismétel (mp-enként kb. egyszer). Izgatott állapotban gyorsan pergő „csrett-csrett-csrett-csrett…” hangon cívakodik. Tavasszal dobol, ez jellegzetesen rövid (0,4-0,8 mp-ig), nagyon gyors (az egyes ütéseket alig lehet elkülöníteni) és hírtelen ér véget. A fiatalok eleségkérése vékony, csivitelő „vivivivivi…” hangsor.

A leggyakoribb fakopáncsunk. Testhossza 23-26 cm, szárnyfesztávolsága 38-40 cm, testtömege 70-100 gramm. Hasonló a balkáni fakopáncshoz, amelytől a bajuszsávot a tarkóval összekötő feketesáv különbözteti meg. A többi fakopáncstól a fehér hastól élesen elváló, vérpiros alsó farkfedők, a csíkozatlan oldal és a nagy fehér, ovális vállfolt kombinációja különíti el. Fekete szárnya fehéren sávozott. Röpte mélyen hullámos, de egyenes vonalú. Öreg hím a tarkóján kis piros foltott visel, az öreg tojó sapkája fekete.

A fiataloknak piros a sapkája.

Nem vonuló. A megkerült példányok 95%-a 40 km-en belüli elmozdulást mutatott.

Legidősebb gyűrűs madár: 8 év, 7 hónap, 14 nap.

Eszmei értéke: 25 000 Ft


Nevezetes napok:

Május 22. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG NEMZETKÖZI NAPJA (2000. évtől)
Május 22. MAGYAR TERMÉSZET NAPJA (2015 óta)
Május 24. EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA – European Day of Parks (1999 óta)

Nézz a lábad elé! Utadat sok apró és lassú élőlény keresztezheti. Nekik van elsőbbségük!

Következő állomás 410 lépésre nyugatfelé haladva baloldalon található.