4. Ilka-patak átvezetése

Ilka patak nyítókép

Az útról jobbra fordulva lassan folyó kis patakot pillantunk meg. A Göd felől folyó Ilka-patakon nem túl szép, de erős betonhídon kelhetünk át. A hídon megállva viszont festői látvány fogad minket. A vastag, kidőlt fatörzset már régen belepte a moha. A lassú víz felszínén roppant finom testű vízmérő poloskák futkároznak. A mederben vízicsigák, ászkarákok élik mindennapi életüket.

Itt újra találkozhatunk a vizes élőhelyek legpompásabb virágával, a sárga nőszirommal. Májusban fehér virágpompát ölt a zelnicemeggy, másik nevén májusfa. Szintén májusban virágzik, őszre viszont piros terméseket érlel a kányabangita.

A tanösvény útvonala innen valóban ösvény szélességűre szűkül.

Az utat galagonyabokrok szegélyezik. A bokrok alatt tavasszal szinte tömegesen virít a soktérdű salamonpecsét. Ilyenkor élvezhetjük a kékcinkék jellegzetes énekét is, ami a közhiedelemmel ellentétben nem a „nyitnikék”, hanem leginkább a „ci-ci-ci-cürrr” hangokkal írható le.


Kányabangita

Kányabangita (Viburnum opulus)

Ez a cserje közeli rokonságban áll a fekete bodzával, bár külső tuladonságaiban sok az eltérés. Levelii karéjosak, virágai kisebb „tányérban” állnak, mint a bodzáé. A virágzat szélső virágai meddők, és nagyobb fehér szirmokat visel, mint a belső, termékeny virágok. Termése vörös, bogyószerű. Nevezik kányabogyónak is, kedvelt eledele a madaraknak. Érdekes, hogy a népi elnevezései között szerepel a „vízibodza” név is, utalva a bodzához való hasonlatosságára.

Sokat elárul a Szigetközben használatos „ustornyélfa” elnevezés is, itt használati tárgyat készítettek ágából.


Kék cinege (Parus caeruleus) Család: Cinegék

Kékcinege

Előnyben rézsesíti a lombos tölgyerdőket vagy a lombelegyes fenyveseket, de parkokban, ártereken, gyümölcsösökben, kertekben és városi parkokban is gyakran megtelepszik.

Fészkét faodvakba rakja. Gyakori vendég a mesterséges odúkban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április-július között van.

Egy fészekalj 10-12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak 13-14 napig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek.

A faj igen hasznos rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Télen a madáretetőket és a nádasokat is gyakran látogatja.

Fő hangja egy gyors, magas „szizsiszüdu”, melynek utolsó szótagja mélyebb, néha csak „szisziszi”

Riasztó hangja szitkozódó „ker’r’r’r’r’rek-ek-ek”. Éneke néhány elnyújtott éles hang, melyet mélyebb, csengő trilla követ: „szíí-szíí, szi-gürrrr”, máskor két, gyorsan ismételt strófa: „szi-szi-szürrr, sz-szi-szürrr”.

Kisebb termetű cinege. Hossza 11-12 cm, szárnyfesztávolsága 17-20 cm, átlagos testtömege 9-13 gramm. Kicsi, kerekded, „vállai közé húzott” fejével gyakran nyaktalalannak látszik. Alakja, mozgékonysága, fehér fején fekete szemcsíkból és kék sipkából álló, karakteres fejmintázata tetszetős, bájos külsőt kölcsönöz neki. Alsóteste sárga keskeny szürkésfekete hosszanti csíkkal a hasán. Szárnya kékes, élénk színű a nagy fedőkön és a szárnyhajlatnál. A nemek hasonlóak a tojó kissé fakóbb.

Állandó, de az északi állománya egyes ősszökön DNy-i irányba vonul. Legnagyobb átlagos elmozdulása 38,7 km/nap.

Legidősebb gyűrűs madár: 7 év, 8 hónap, 5 nap.

Eszmei értéke: 25000 Ft


Nevezetes napok:

Április 22.            A FÖLD NAPJA (1990 óta) – EARTH DAY (1970 óta)
Április 30.            MÉHEK HAZAI NAPJA (1994 óta)

Ha kedvenc kutyáddal sétálsz erre, kérlek, pórázon vezesd! Több kárt tud okozni, mint gondolnád!

Következő állomás nyugatfelé fordulva 147 lépésre található.