0. Bevezető

Sződliget

Személyes bevezető

„Gazdag gyermekkorom volt nagy játszótérrel. Miénk volt a mező és az erdő, többet ért minden hintánál és homokozónál. Az iskolai kötöttség mellett a végtelen szabadságot biztosította. Akkor még nagy volt és titokzatos, határok nélkül, nekem végtelennek tűnt és nem tudtam betelni vele. Ha lehetett, itt töltöttem minden időmet barátaimmal.

Minden nap valami új felfedezést hozott, itt találkoztam az erdő és a mező mindennapi változásával és ezernyi csodájával, nap mint nap új meglepetésével. Itt találkoztam a madarakkal, itt láttam az első jégmadarat.

Itt volt a vidránk is, amíg volt.

A patak még szabályozatlan volt és titokzatos.

Télen időnként végigkorcsolyáztunk rajta, Rábai Tibi bácsi vezetésével a Dunáig. Nyáron még a régi kis híd lábánál fürödtünk és a partoldalból compókat fogtunk kézzel, amit rögtönzött tábortűzön megforgatva jóízűen el is fogyasztottunk.

Itt tanított a nagyapám, hogy milyen vessző jó a kosárfonásra és hogyan is kell azt csinálni. Talán még tudom. Itt mutatta meg azt is, hogy a sásból, hogy lehet „szakajtót” csinálni. Azt is, hogy együtt kell élni a természettel és hasznosítani azt, amit ad, ha vigyázunk rá akkor Ő is vigyáz ránk.

A tanösvény létrehozásával ezt szeretném továbbadni. Nemcsak a gyermekeimnek, -ők talán már be vannak oltva-hanem minden sződligetinek aki időközben betelepült és itt találta meg szűkebb hazáját.”

„Felnőttként”

Büszke vagyok rá, hogy a terület -javaslatomra- 1997-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park része lett.

Köszönet az akkori képviselő testületnek és Czudar György polgármesternek, aki támogatta a javaslatot.

Horváth Tibor


A terület rövid története

„Az 1867-es kiegyezést követő időszakban – az 1883-as sződi nagyközségi térkép szerint – a Rákos pataktól északra Csörög-puszta, délről Sződ-Rákos-puszta elnevezéssel Dr. Floch Henrik birtokolta a mai Sződligetet. 1910-ben örököse, dr. lovag Floch- Reichersberg Alfréd  parcellázás alá bocsátotta a Sződ vasúti megállónál fekvő és a sződrákosi malomtól északra, a Váci határig terjedő birtokát. (Ez a rész lett Sződliget-telep, községünk mai belterülete.) Itt épültek meg az első házak 1910-12 között.„

Papp István leírása alapján.

A lovag Floch-Reichersberg, a család kastélya körül parkerdőt létesített, amelyben a családi temető is helyet kapott. A park vízellátására a közeli Ilka-patak vizét csatornarendszeren keresztül átvezette a parkerdőn. A csatornarendszer jelenleg A Sződligeti Sporthorgász Egyesület 0,5 ha-os tavát látja el vízzel- amely 1951-től alakult ki napjainkig. A 80-as évek végéig a váci Esze Tamás Híradós Ezred kitelepülési területe volt. Gépkocsibeállók nyomai még felfedezhetők. A honvédség a 2.sz főút párhuzamos -alternatív- útvonalának tekintette a Sződligetet Göddel összekötő földutat. A Sződrákos-patakon átívelő kis téglahíd ennek, és a patak kiszélesítésének esett áldozatául. A terület viszonylagos alacsony fekvésének köszönhetően a Duna időnként meg-meglátogatja, biztosítva annak vízellátását.

A területet keletről Sződliget-Göd közötti földút, északról a Sződrákos-patak, délről az Ilka-patakból átvezetett csatorna, nyugatról a 2 sz. főút határolja.
A terület 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A fenti körülmények biztosították idáig a terület természetközeli állapotát.

A terület általános leírása

A tanösvény területe a Sződrákos-patak, a Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza köze találkozásánál fekszik. A jellemzően vizes élőhelyet északról a Sződrákos-patak, délről az Ilka-patak határolja. A Duna időszakonkénti szélsőségesen magas vízállása idején elönti a területet, bár normál vízállás idején 1km-re folyik. A folyóvizek mellett mesterségesen kialakított kisebb tavak is találhatók itt. A zömmel erdős területet fátlan társulások vízfolyások, vízállások, illetve gyepfoltok tarkítják. A terület természetvédelmi értékét a viszonylag kis területen megtalálható változatos élőhelyek mozaikos elrendeződése, jelenléte adja. Ehhez hasonló élőhelymozaik nemcsak kistérségünkben, de régiónkban sem található. E különlegessége miatt lett többek közt a terület 1997-ben  Duna-Ipoly Nemzeti Park része, nemzeti park védettségi besorolással. A másik ok, ami a védettséget indokolta, hogy a térségen keresztülhúzódó Budapest-Szob vasútvonal nyomvonala feletti területünktől keletre fekvő Debegió-hegy (több védett növény ill. állatfaj lelőhelye) és a Duna között ökofolyosót hozzon létre.

A terület természeti állapotleírása

Annak ellenére,hogy a terület a község határától 400m-re található,kellemes kirándulóhely lehetne, turisztikailag nincs feltárva. Az önkormányzati erdő nagyrészt elhanyagolt állapotban van:a határos földút mentén 10-20 méteres sávban fatolvajlás nyomai, illegálisan lerakott háztartási hulladék, tájidegen fafajok újulata láthatók. A még járható gyalogösvény helyenként becserjésedett. Az erdővel mozaikoló gyepfoltok beerdősödése már túl van a kezdeti stádiumon. A beavatkozás hiánya, a gépjárművel való megközelíthetetlenség,az utakkal való feltárás hiánya természetvédelmi szempontból kedvező állapotokat hozott létre a területen. Az erdőszerkezetet tekintve nem sok helyen láthatunk ehhez hasonló természetes állapotot tükröző vegyes korú erdőt. Az újulattól az álló és elfeküdt holt fáig megtalálhatók a különböző korosztályok. A faállomány összetétele szerint tölgy-kőris-szil keményfás ligeterdő fehérnyáras konszociációja, sajnos az erdőterület nagy részén erősen elakácosodva. A tájidegen fajok közül kisebb számban zöld juhar illetve feketefenyő található.
Az erdőrészletre vonatkozó ütemterv fafajcserés felújítást ír elő, zömmel kocsányos tölgy telepítésével és az akác visszaszorításával rekonstruálják az eredeti erdőtársulást.
Ritka természetvédelmi értéket képviselnek az erdő területébe beékelődött homoki sztyeprét foltok. A terület kezelése során –melynek kivitelezése és felügyelete a DINP feladata- elsősorban a fásszárúak visszaszorítására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.
A terület szélén lévő kisebb mocsárrét -itt kezdődik a NP területe- erősen leromlott állapotú. 1997 óta sem kezelik, gyomfajok -Aster, Solidago, Asclepias- borítják a területet. Évente egyszer nyár végén végzett kaszálás nagy valószínűséggel segítené a társulás visszaalakulását.

Induljunk el a nyárfákkal szegélyezett úton, hogy megismerhessük tanösvényünk többi, növényekben, állatokban gazdag területét is!

Következő állomás 54 lépésre jobb oldalon található.